Délután négykor is fejben vagyok a táblázatoknál
Egy jászfényszarui gyárban tervezem a szállításokat, ami egész nap számokat, rendszámokat és időpontokat jelent. Délutánra úgy éreztem, mintha vattával lenne tele a fejem, és háromszor is visszanéztem ugyanazt a sort. A feleségem egy gasztroblogon olvasott a süngombáról, ő rendelte meg nekem.
Reggel a műszak elején veszem be az egyiket, a másodikat ebéd után. Az első héten semmi különöset nem éreztem, a harmadik hét körül tűnt fel, hogy a délutáni értekezleten is tudom követni a fonalat.
Közben abbahagytam az éjfélig tartó telefonozást, és hétvégente megint sakkozom a fiammal. Nem érzem magam másnak, csak összeszedettebbnek, és ez nekem elég.








