Kaptáremelés után ez a napom utolsó szertartása
Ácsként dolgozom, mellette Nyíracsád határában húsz méhcsaládot tartok. Tavasszal, amikor a kaptárakat emelgetem és a tetőn térdelek, estére a vállam és a térdem környéke merev és fáradt.
A sógorom, aki szintén méhész, egy nyári pergetésnél hozta át a Hondrovixet. Vacsora után a térdemre és a vállamra masszírozom: előbb hűvös, aztán szép lassan átmelegszik a bőr, és a kókuszolajtól könnyen csúszik a kezem.
Zsírfoltot nem hagy, az illata friss. Emellett újra elkezdtem reggel nyújtani pár percet, mielőtt felmegyek a létrára, és ez a kettő együtt sokat ad a napjaimhoz.








